HTML

Tisztesség Háza

Gondolataim és véleményetek a tisztességről. Van-e? Kell-e? Jó-e? Hogy is kéne?

Friss topikok

Linkblog

2009.02.15. 09:02 Kobak

Tisztesség a politikában - ideák és célok 1.

1. Mindenki választ, de csak az lenne választható, aki megfelelő előélettel, jellemmel és igazolt célirányos tudással rendelkezik.

Miért? Mert más emberek érdekeinek helyes képviselete nagyon nehéz feladat! Nem alkalmas rá mindenki, mint ahogy láttuk, látjuk is: vannak akik - feltételezve természetesen a jóindulatot- segítség helyett inkább károkat okoznak. Az, hogy megfelelő elméleti stratégiát, ezek helyességéről érvelő kommunikációt, majd a sikeres választói meggyőzés után olyan megvalósító törvényeket, rendeleteket alkossanak, amik a célokat megvalósítják, nagyon komoly, hozzáértő munkát igényel. Mint választópolgárok, nem engedhetünk meg egy szavazóautomatát sem a parlamentbe ülni.

Milyen feltételeknek kellene megfelelni annak, aki egy választáson indulni akar?

  • Megfelelő emberi tényezők: jellem és értékrend.

A célok következetes végigvitele olyan jellembeli és etikai szilárdságot követel meg, ami ellenáll pénznek, fenyegetésnek, egyéb külső befolyásoló tényezőknek. Ezen felül pedig komprumisszum-készség illetve gondolkodásbeli rugalmasság kell, ami a különböző érdekek közötti optimumot fel tudja fedezni.

A megfelelőség ellenőrzésére rendelkezésre állnak a különböző, tudományosan megalapozott pszichológiai tesztek, amelyeket már a komolyabb vállalatok is használnak a munkaerő kiválasztásánál és képzésénél.

  • Megfelelő képzettség, sőt végzettség.

Ha már a képviselőségért fizetnek, mint bármelyik más munkáért, úgy gondolom, a munkaadóknak, azaz az adófizető polgároknak jogában áll megkövetelni, hogy a szakmain kívül politikai célirányos végzettséggel  is rendelkezzen, aki képviseli őket. Történelmi, politikai, etikai és jogi ismeretek szükségesek szerintem, de van elég szakember, aki egy ilyen kurzust jól összeállítson. A kurzus bárhol elvégezhető, de ellenőrzött, központi vizsgarendszer szükséges.

  • Makulátlan előélet

Szerintem nem kell magyarázni: elvárható, hogy egy mások képviseletét ellátó embernek sem törvényi-jogi, sem etikai-erkölcsi negatív előélete ne legyen.

 

Szólj hozzá!


2009.02.03. 20:38 Kobak

Tisztesség a politikában - a ma

Rögtön kezdjük egy talán karakánnak tűnő, de teljesen nyilvánvaló kijelentéssel: a politikában nyoma sincs a tisztességnek, se a pártokban programjaiban (ha vannak) elméleti, se a vezetőikben, mint egyénekben, gyakorlati szinten.

Mondhatnánk, hogy a politika nem is erre lett kitalálva, itt mindig is nagy pénzekre és hatalomra vágyó emberek küzdenek minden eszközzel egymással, a vágyuk tárgyáért.

Azonban míg a múltban azért arra a szemfényvesztésre ügyeltek a politikusok, hogy a "képviselt" nép számára a lekiismeretnek tetsző ideákkal és eszmékkel tűzdelt délibábot láttassanak és emögött állva játsszák el bennfentes társasjátékaikat, addig a rendszerváltással "kifejlődött" politikusaink már erre sem vettek fáradságot. Sosem látott elvtelenség, a jól kidolgozott eszmerendszerek teljes hiánya jellemzi ma pártjainkat, az egyedüli törekvés a minél szélesebb szavazórétegek olyan megszólítása, ami ellentétes a konkurrens pártokéval.

Igazából egy szó jut eszembe, ami igazán jellemzi a helyzetet, de ez a kifejezés ma már kiment a divatból. Pedig a rendszerváltás környékén kedvenc szava járása volt jónéhánynak a ma vezető politikusai közül : kontraszelekció.

A politikai kontraszelekció ugye azt jelenti, hogy pont a vezetésre, példamutatásra alkalmas egyéneket a mindenkori hatalmi elit kiebrudalja maga közül, sok lúd disznót győz alapon. Ha valaki túl okos a politikában, elvei is vannak, sőt netán még tisztességes is és így nincs vaj a füle mögött, nem támadható,  azt el kell tüntetni. A tisztességes meg hamar feladja a harcot, a miérteket elolvashatod két bejegyzéssel elébb. A kontraszelekciónak hála nem bomlik fel a sok tehetségtelen, öncélú, kisstílű politikus közötti kényes status quo.

Namármost, ez ma is így van. Sőt még jobban.

Nem az a baj, hogy átmentődött a régi pártnomenklatúra, hanem az, hogy legfontosabb vezérelvét, a kontraszelekciót megtartották. Sőt, ez utóbbit az új pártok új "elvtársai" is tökéletesen eltanulták. Így ne csodálkozzunk, hogy ott tartunk, ahol.

Szerény véleményem szerint a mai pártok tagságának nagy része (és hangsúlyozom tiszteletem a kevés, a médiában egyáltalán nem látszó kivételnek) inkább a hatalom és pénz üldözésében vesz részt, mint világ jobbításának nemes szándékában.

És ha egy ország vezetői, vagy vezető jelöltjei ilyen hozzáállással folytatják tevékenységüket, mit várhatunk el az egyszerű állampolgártól? Ha az ország "gerincének" számító politikai elitréteg intézményesíti a korrupciót, lop ( a közvagyonból), megtéveszt és hazudik, csak hogy pozícióba kerüljön illetve maradjon, mit várhatunk az általuk "vezetett" emberektől, akik ott látják mindennapi életükben vezetőik korántsem jótékony "példamutatását"?

Semmit. És már láthatjuk is a sötét jövőt. A még ennél is sötétebbet.

Nem jól van ez így. Már csak ki kellene találni, hogyan tudnánk ezen változtatni. De erről majd később.

 

1 komment


2009.01.29. 18:34 Kobak

(Késői) Komment a Köztársasági Elnök Újévi beszédéhez

Köztársasági Elnök úr - magához képest - magasfokú átéléssel előadott újévi beszédében Magyarországon jó ideje hiányolt gyémántot csillantott meg az egyszerű választópolgár előtt.

"A tisztesség hosszú távon megéri." - hangzott el utolsó mondatként, amit aztán a média is kellőképp felkapott, hiszen nagyon erőteljes zárómondat ez. Régen hallatszott ez a fogalom ilyen összefüggésben egy politikai főszereplő szájából.

Tisztelt Elnök Úr, míg őszintén bátorítom elkötelezettségét a dolgok jobbra fordulásában, mint a megszólított egyszerű választópolgár, úgy érzem, hangot kell adjak fenntartásaimnak.

Egyrészt pontosítanám: a tisztesség rövid távon is megéri. Meg ám, mert jónéhányunknak van még egy olyan valamije, ami az Ön környezetében, a politikában, Elnök Úr, nem nagyon létezik, vagy legalább is nagyon jól titkolják, és amit úgy hívnak, hogy lelkiismeret.

Mert a lelkiismeret a tisztességes emberben nem egy kapcsolóval ki-be kapcsolható, mint a mai politikusokban, ahol a magasabb (ön)érdekek ezt sokszor megteszik. Az ilyen ember nem azért tisztességes, hogy megérje anyagilag, hanem mert ellentétes esetben nem tud a tükörbe nézni - se rövid, se hosszú távon.

Másrészt úgy gondolom, rossz az Elnök úr által megszólítottak köre: nagyon sok tisztességes ember van az egyszerű választópolgárok között, akik szerintem nehéz helyzetben is tisztességesek fognak maradni, a fenti okok miatt. Biztos lesznek jópáran, akiket a szükség a politikusoknál jól bevált kapcsoló alkalmazására inspirál, de itt van a nagy baj, Elnök Úr, hogy ők se tennék, ha példát mutatna nekik valaki. Onnan, ahonnan kellene, a politikából, a közszereplők köréből, mértéktartással, segítőkészséggel, emberi hozzáállással.

De nem teszik.

Tehát Elnök Úr, véleményem szerint először ott kellene rendet vágni a fejekben, hiszen nem véletlen a közmondás: fejétől bűzlik a hal.

És ha az Elnök Úr valamiért nem ér rá, szóljon csak, én szívesen segítek. Emberiességből, tisztességből.

(A kommentem alapjául szolgáló beszédet megnézheted itt: http://www.mtv.hu/videotar/?id=35591 illetve elolvashatod itt: http://www.keh.hu/keh/beszedek/20090101ujevi_beszed.html )

Szólj hozzá!


2009.01.28. 21:32 Kobak

Hol vagytok, tisztességes emberek?

Egy dolog az elmélet, más dolog a gyakorlat. Elméletben könnyű tisztességesnek lenni, gyakorlatban már nem annyira, főleg nem mások szemében. Alapvetően a tisztességes jelző a legtöbbünk számára olyan gyűjtőkosár, amibe nehéz belekerülni, de nagyon könnyű kiesni.

Sajnos manapság a nagy többség számára az a tisztességes, akivel (még) nincs bajunk, akivel már van, az nem.

Nem jól van ez így.

Az igazán tisztességes ember érték. Nagyon nagy érték. Meg kellene becsülnie minden embernek, hiszen példát mutat, hogyan kell(ene) élnünk. Meg kellene keresnünk és piedesztára kellene emelnünk őket. Hirdetni kellene mindenhol, a közéletben, a médiában: ők a követendőek.

És az a legnagyobb baj, hogy ez abszolút nincs így. Nagyon kevés a tisztességes, közéleti szerepet betöltő, követendően viselkedő ismert ember. Nincs előttünk példamutatás, és ezért maga a tisztesség fogalma és gyakorlata kimegy a köztudatból, a fontossága eltűnik.

Oda értünk el, hogy aki "csak" tisztességes, az a köztudat számára lassan szánnivaló lúzer. Miért is?

Mert a tisztességes ember előbb vagy utóbb, de belefárad a tisztességtelenekkel folytatott harcba és legtöbbször veszít. Legalább is így éli meg. Az okosabbja azt is felismeri, hogy sohasem győzhet. Mert akikkel vitatkozik,  azoknak az olyan erkölcsi normák, amelyek egy tisztességes ember cselekedeteit vezérlik, nem számítanak.  Az ilyen embereket pedig nem lehet elvi alapon meggyőzni, mivel nekik nem a tisztesség, nem az igazság, nem a példamutatás a fontos, hanem a győzelem. A pénz, a hatalom.

De én nagyon hiszek abban, hogy sok tisztességes ember van. Csak ők élnek köztünk csendesen, feltűnés nélkül, a maguk tisztességes módján. És még többen vannak, akik szeretnének tisztességesebbé válni, csak kellene nekik egy kis segítség, egy kis példamutatás.

Csak valahogy nem látni senkit.

Így úgy gondolom, elérkezett az az idő, amikor kellene valamit tenni...

...hogy megtaláljuk Őket. Azokat, akik "csak" tisztességesen élnek. Akik példát mutatnának. És valahogy előtérbe kellene tolni őket.

Hol vagytok, tisztességes emberek?

1 komment


2009.01.09. 13:16 Kobak

Alapok - Definíció: Tisztesség

Alapos ember vagyok (szeretnék lenni), szeretem ha egy dolog - bármi legyen is az - az alapoktól jól meg van csinálva.

Ezért indítom útjára az Alapok bejegyzéseket, ahol alapfogalmak, esetleges alapkérdések fognak szerepelni. Ezek a bejegyzések mindig aktualizálódnak, hiszen Kedves Olvasóm, Te éppúgy részt vehetsz a pontosításban kommentjeiddel, mint én az új gondolataimmal.  Tehát ahogy mi fejlődünk, úgy alakulhat a tartalom is.

Miért fontosak az alapok?

Hogy egy nyelvet beszéljünk, sőt, hogy közel ugyanazt értsük alatta.

Szubjektív fogalom lévén például a tisztesség mindenkinek mást jelent. Pláne, ha magunkra kell vonatkoztatni! Ha megkérjük (persze külön-külön) két-három ismerősünket, fogalmazza meg, mi is az a tisztesség, már különböző dolgokat hallhatunk. Lehet kipróbálni és kommentelni!

A Tisztesség fogalma

 

Def. 1 (v1)  A tisztesség olyan saját magunkkal és külső környezetünkkel szembeni magatartásforma, amely a gondolataink és cselekedeteink magunkra és külső környezetünkre való hatását a legoptimálisabbá alakítja.

 Hogy is értem ezt?

Tisztességesnek általában akkor tekintünk egy embert, ha hozzánk eljutott gondolatai (amelyeket szóban, írásban vagy metakommunikációs jelzéseivel megosztott velünk) és cselekedetei ( együttesen magatartása) megfelelnek az általunk elfogadott pozitív normáknak.  Számomra az tisztességes ember, aki nem csak külső megnyilvánulásaiban, hanem belső gondolataiban, szándékaiban is pozitív ember. A helytelen gondolatok, a rossz szándék legtöbbször azért külsőleg is megnyilvánul: lehet, hogy csak rossz hangulatunk lesz tőle, ami bánthat másokat, de elég egy elvétett pillantás, egy önkéntelen fintor, és nyilvánvalóvá válik a cselekedet és a gondolat különbözősége. Az optimális szó pedig azt akarja kifejezni, hogy sok esetben nincs abszolút igazság, viszont törekedni kell a legjobb megoldásra.

Persze egy definíció idealizmus, elérhetetlennek tűnő cél. Én sem ilyen vagyok.

De hogy is mondják a nagyok?

Tűzzük ki a célt, aztán találjuk meg az odavezető utat!

Kedves Olvasóm, lehet véleményt nyilvánítani!

 

 

2 komment


2009.01.08. 17:09 Kobak

Aktuális - 2009 - a Tisztesség éve?

Ahoj, sziasztok, Boldog Újévet Mindenkinek!

Kétszeresen boldog évkezdet ez nekem, mert nem egészen egy év elteltével már van is egy Olvasóm, sőt Hozzászólóm, Bíztatóm!

Köszönöm, kedves bng!

Így utólag bevallom: erre vártam a folytatással, hiszen magának nem írogat az ember, merthogy a gondolatok úgy is ott vannak a ember fejében. Úgy gondoltam, ha lesz legalább egy Valaki, aki dokumentálhatóan érdeklődik a téma után, folytatom.

És bekövetkezett...

Tehát új év, új fogadalom (és immár nem csak magamnak szól...): legalább havonta egyszer, de ha van időm és kedvem (és természetesen megfelelő téma is), akár sokkal sűrűbben írok majd, mert hogy így már kettecskén vagyunk: Én és az Olvasóm (elnézést az Én központú megközelítésért, de félre az udvariassággal, emberek vagyunk :-)) ,

Na de ennyi örömködés talán elég, térjünk vissza a főtémához.

Miért is fontos év számomra 2009 a tisztesség témakörében?

Mert tele lesz kihívásokkal.

Hátra és előre tekintve úgy tűnik, kemény év lesz: a világban nő a baj, akad probléma bőven.

  Már eljött a Pénzügyi Válság (egyesek szerint a Nagy Gazdasági Világválsággal együtt), ami miatt sokan szegényebben találtuk magunkat  - mások mohósága miatt. Rögtön év elejére kaptunk egy Közel-keleti Háborút, ahol emberek halnak meg más emberek kezétől - talán megmondhatná valaki, mi miatt. És itt van a Gázháború (cc. Index, bár remélem csak szócsaták lesznek benne), ami miatt emberek fáznak - egy elszámolási vita miatt?

Ne legyen igazam - ez még csak a kezdet. Lehet még rosszabb is. Hiszen itt van Globális Felmelegedés, jöhet az évek óta várt Világjárvány, vagy a Terroristák törnek ismét a világra?

Az ilyen nehéz időkben szinte minden gondolkodó ember kérdéseket tesz fel: hogy éljem túl? Hogy jövök ebből ki a legjobban? Miért megy jobban annak a sötét ablakú BMW-snek, ott jobbról előzve a buszsávban, mint nekem?

Hogyan is csináljam az életem, mit csináljak másképp, hogy jobb legyen?

És ezeket a folyton-folyvást felmerülő kérdéseket mindenki meg is válaszolja a maga módján. Persze mindenki máshogy.

Nem az én tisztem eldönteni a jó és rossz választ, nem is ez a célom.

Hanem az a célom, hogy - Veled együtt, kedves Olvasóm - tegyük fel a fontosabb, minket érdeklő kérdéseket és válaszoljuk is meg a legjobb tudásunk szerint. Akár másoktól lopott gondolatokkal.

Hogy valaki, akinek nincs ideje-energiája ezeken a kérdéseken gondolkozni, kapjon alternatívákat - ha vannak. Hogy én is kapjak alternatívákat. Hogy mindannyian kapjunk megerősítést egymástól: nem mindig a könnyebb út az igazi.

Hiszem, hogy vannak sokak számára elfogadható, általános válaszok. Amik útmutatást adhatnak a kérdések megválaszolásában.

Hiszen létezik ez a szó: Tisztesség. Csak nem véletlenül került a szótárba...

 

 

 

Szólj hozzá!


2008.03.03. 13:12 Kobak

Aktuális - népszavazás

Hát akkor el is jött az első aktuális ideje.

Nézzük meg, mi lenne tisztességes, á la Kobak.

Elöljáróban: nem vagyok egyik politikai pártnak sem tagja, sőt támogatója sem, nem vagyok se konzervatív, se szoci, se liberális, inkább mind a három egyszerre (talán később majd bővebben erről).

Sőt kimondottan nem tisztelem a mai magyar politikusokat, mert úgy érzem, - a blog témájánál maradva- egyikbe sem szorult sok tisztesség. Legalább is nem úgy látszik. De erről is majd később, bővebben.

Tehát véleményem abszolút nem politikai indíttatású, igyekszem a saját logikámmal és empátiával megközelíteni a kérdéseket.

Elétek tárom hát, rövid és nem mindenre kiterjedő indoklással, mire jutottam.

Nem elfelejteni: csak egy vélemény a sok közül.

Általánosan megfogalmazva én azt érezném tisztességesnek, ha

  1. az az egyén, család, stb, aki saját elhatározásából igénybe vesz egyet a közpénzből fenntartott szolgáltatások közül (oktatás, egészségügy, stb), nagyobb mértékben járulna hozzá ahhoz a szolgáltatási infrastruktúrához, amit igénybe vesz, mint az, aki nem veszi igénybe.
  2. azoknak, akiknek - önhibájukon kívül - nem áll rendelkezésükre az igénybe venni kívánt szolgáltatáshoz szükséges összeg, biztosítsunk lehetőséget, hogy kölcsön vagy támogatás formájában hozzájuthassanak, az igényeket és támogatási szinteket megfelelő feltételrendszer szerint priorizálva.
 

Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?"154/2007. (VI. 25.) OVB határozat

Hat évig tanultam (egy főiskolás + öt egyetemi), aztán meg hét évig oktattam az egyik nagy magyar egyetemen, mondhatjuk, benne voltam egy kicsit.. Való igaz, hogy vannak olyan szociális helyzetű diákok, akiknek a tandíj megfizetése gondot okozna. Ezeknek viszont csak egy része olyan, aki jól is tanul. És vannak jónéhányan, nem szociálisan hátrányosak, akik inkább időtöltésnek járnak egyetemre, mint tanulni. Őket én a saját adóforintjaimból nem támogatnám.

Tehát kell a tandíj, már csak azért is, hogy a benne résztvevők is tudják, sok pénzbe kerül a diplomájuk, amit javarészt nem ők állnak.

A kérdés a tandíj mértékének meghatározási módszere.

Természetesen nem könnyű igazságos tandíj rendszereket készíteni, de nem lehetetlen. Talán meg kellene próbálni. A felsőoktatásban résztvevők teljesítésének egyetlen mérhető módja a megszerzett tudás mérése, tehát az általános tandíjrendszernek függetlennek kellene lenni a szociális háttértől, és arányosnak a megszerzett tudás mértékével. Minél jobb tanulmányi eredményt ér el a hallgató, legyen annál kevesebb, a legkiválóbbak pedig – jutalmul teljesítményükért – ingyen tanulhatnának. Az országnak és az adófizető polgároknak támogatni kell a jövő értelmiségének legkiválóbbjait. Aki pedig diplomát akar és nem tudást, szorgalma vagy képességei miatt nem üti meg a mércét, ne kapjon akkora támogatást a közösből.

A tandíjrendszer mellé kell egy különálló szociális ösztöndíjrendszer, ami lehetővé teszi a hátrányos helyzetből induló diákoknak azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a minőségi tudás megszerzéséhez. Fontos, hogy ez az ösztöndíjrendszer teljesen független legyen a tandíjrendszertől, hiszen más a célja.

És még egy gondolat: a tudás szabadon megszerezhető legyen.

Rendelkezésre áll már az az infrastruktúra (hívjuk itt csak Internetnek), ahol közpénzen elérhetővé lehet tenni a tudást, amit mindenki tandíj nélkül, szabadon elsajátíthat, ha akarja. S akinek papír kell róla, az a tárgyakból a tandíjnál mérsékeltebb vizsgadíj ellenében állami elismerést - hívjuk egyszerűen diplomának - kaphat. Vagyis feltaláltuk a távoktatást.

Konklúzió: nem a képzési hozzájárulás létével, hanem az alkalmazásának módszerével van baj.

Szavazatom ezért: Nem.

 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?"155/2007. (VI. 25.) OVB határozat

 

Vallom, hogy az egészség a betegség hiánya. Mindannyian felelősök vagyunk a saját egészségünkért.

Senkit nem tiltanak el a rendszeres testmozgástól, az egészséges étrendtől, stb. Tehát rajtam is múlik, mennyit, mennyire vagyok beteg.

Ezért csak a helyes, egészséges életmódhoz való szabad hozzáférés biztosítását és a megelőző, felvilágosító munkát tekintem teljesen közérdekűnek, a háziorvosi szolgáltatás már egyéni igények szerinti szolgáltatásnak minősül, érvényes rá az általános egyes pont.

Ha mégis megbetegszem, tapasztalatom szerint gyógyszerekre sokszorosan többet kell költenem, mint amennyit vizitdíjra költök. Ha – részben vagy egészben - megfizetem a gyógyszergyárak kutatási, előállítási költségeit és nem kis profitját, úgy gondolom, a háziorvosomnál is jó helyen van a pénzem.

Érvényes a kettes pont is, de hogy mely betegségeknél és mely szociális helyzetben kell a vizitdíjat elhagyni, az számomra már komoly orvosi szakmai kérdésnek minősül.

Konklúzió: A vizitdíj szerintem tisztességesebb, nyíltabb, kiszámíthatóbb viszonyokat eredményezhet a beteg-háziorvos kapcsolatban, az orvosi alaphálózat finanszírozásában. Ez az alapja, hogy csökkenteni lehessen a tb járulékokat és jobbá, igazságosabbá tehessük az egészségügyi szociális hálót.

Szavazatom ezért: Nem

 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?"156/2007. (VI. 25.) OVB határozat

 

Ha valaki kórházi fekvőellátásra kényszerül, ott vélhetően komoly egészségügyi probléma van. Illetve elvárható, és ez megint egészségügyi szakmai kérdés, hogy valaki csak akkor kerüljön kórházba, ha komoly egészségügyi baja van. Szemben a háziorvosi rendelővel, kórházba akkor fekszik az ember, ha oda beutalják. És nem akkor jön ki, amikor akar, hanem amikor kiengedik .

Konklúzió: Ha komoly baj van, segíteni kell, és ennek a segítő infrastruktúrának a kialakítására és üzemeltetésére van a társadalombiztosítási (TB) járulék. Ezért plusz pénzt kérni tisztességtelen, mi több: pofátlanság.

Szavazatom ezért: Igen.

 

És el kell menni szavazni: mert úgy tisztességes, ha a véleményünket kérik, hát mondjuk el.

De csak az menjen el, aki becsületesen végiggondolva a kérdéseket, és arra adott válaszának folyományait, a saját a józan eszére és a lelkiismeretére hallgatva dönt és szavaz. Mert így tisztességes.

 

Szólj hozzá!


2008.02.28. 17:56 Kobak

Köszöntő

Üdv, kedves Bloglátogató!

Már régóta fontolgatom, hogy valahogy megkereslek Benneteket.
Mármint Titeket, akiket ez a téma, fogalom - vagy minek is hívjam - úgy általában, vagy részben, esetleg egészben, mint életcél érdekel, amit így foglalnék össze:

tisztesség.


Megpróbálni tisztességben élni, becsületben, nyugodt szívvel meghalni.

Nem kis cél, nem könnyű feladat!

Ahogy körülnézek a világban, nem sok jó példát látok. Sőt, egyáltalán nem látok.
Se a tévében, se a környezetemben. Pontosan ez a bajom.
Lelkesen keresem a neten, a blogokban, de nincs sehol.
 

De tudom, érzem, ott van valahol. És nem csak bennem motoszkál a hiányérzet: vagyunk még néhányan, akik keresik a jó példát, a megerősítést, hogy

van értelme tisztességesnek lenni.


Van értelme beállni a sor végére, nem előzni a buszsávban, átadni a helyet az időseknek a buszon, nem megcsalni a barátomat/barátnőmet, nem betenni a kollégáknak, mosolyogni a szomszédra (sőt egy ismeretlenre is!), segíteni, ha kérik, becsületesen befizetni az adót, nem lopni, nem hazudni, meg ilyenek.

Blogom célja, hogy megtaláljalak Benneteket, azokat, akik szintén hisznek ebben, esetleg tesznek is érte. Meg hogy kapcsolatba kerüljünk, véleményt cseréljünk.

Lehet-e definiálni, vannak-e sztenderdek, kinek, mit jelent-e szó. Jó példák, rossz példák, innen, onnan. Aktualitások.

Nem térítek, nem erőszakoskodom, nem váltom meg a világot. Szimplán vélemény, nem kötelező. Erről fogok itt írogatni, kérdezősködni.

És ezuton kérem, akiket nem kavar fel a téma, vagy esetleg épp a másik oldalon állnak, lapozzanak tovább. Ne gúnyolódjanak, ne röhögjenek, ne sajnáljanak. Velem született hendikepp, de már nem növöm ki.

Tehát induljon meg a verkli, ha van mondanivalóm, újra jövök!

Az élet szép, de lehet még szebb!

Kobak

1 komment


süti beállítások módosítása